Lakásbérleti Szerződés minta
Kitölthető, nyomtatható lakásbérleti (albérleti) szerződés: bérleti díj, kaució, rezsi, felmondás, leltár. Töltsd ki online – az adataid a böngésződben maradnak.
Mielőtt kitöltöd:
- Ez általános minta, nem jogi tanácsadás. Bonyolultabb helyzetben (több tulajdonos, haszonélvezet, jelzáloggal terhelt lakás, hosszú távú vagy nagy értékű bérlet) kérj ügyvédi segítséget.
- Magánszemélyek közötti, magántulajdonú lakás bérletére készült. Nem való önkormányzati vagy állami bérlakásra, üzlethelyiségre, irodára, és arra sem, ha valamelyik fél cég.
- A lakásbérleti szerződés csak írásban érvényes – a szóbeli megállapodás nem elég.
Bérbeadó adatai
A bérbeadó az, aki a lakást kiadja – jellemzően a tulajdonos. Az adatokat a személyi igazolvány és a lakcímkártya alapján töltsd ki.
Bérlő adatai
Ha ketten bérlitek a lakást (például pár), mindketten szerepelhettek bérlőként: ilyenkor a jogaitok egyenlőek, a bérleti díjért pedig bármelyikőtök teljes egészében felel a bérbeadó felé.
A lakás adatai
A tulajdoni lapon találod. Ha nincs kéznél, a nyomtatványon kézzel is beírható.
Ha a lakáson haszonélvezet áll fenn, a kiadásról a haszonélvező dönthet – ilyenkor érdemes ügyvéddel egyeztetni.
A berendezési tárgyakat lent, a leltárban sorolhatod fel.
A bérlet időtartama
Határozott idő: a szerződés a megadott napon magától megszűnik. Akkor jó, ha mindkét fél kiszámíthatóságot szeretne; hátránya, hogy lejárat előtt csak akkor lehet indokolás nélkül kilépni, ha ezt külön kikötitek.
Ha üresen hagyod, a bérlet kezdőnapja kerül a szerződésbe.
A szerződésszegés miatti felmondás (például nem fizetés) mindkét változatban megmarad.
Bérleti díj és kaució
A bérleti díjat havonta előre kell fizetni. Ha nem állapodtok meg másban, a törvény a hónap 15. napját írja elő.
Az átutalás utólag is könnyen bizonyítható – vita esetén ez mindkét félnek előny.
A díj a bérlet alatt csak akkor változik, ha mindketten írásban megegyeztek róla. Rövidebb, határozott idejű bérletnél ez a szokásos.
A szokásos mérték két-három havi bérleti díj.
Erre nincs törvényi határidő, ezért érdemes a szerződésben rögzíteni.
Bejelölve: a bérlő az utolsó hónapokra is fizet bérleti díjat, a kaució pedig a kiköltözés utáni elszámolásra marad. Ez védi a bérbeadót az utólag kiderülő károk ellen; ha kiveszed, a szerződés erről hallgat.
Rezsi és mérőóra-állások
A legigazságosabb megoldás: a bérlő annyit fizet, amennyit fogyaszt. A mérőórák kezdő állását ezért mindenképp rögzítsétek.
Mérőórák állása az átadáskor
Ezek az adatok az átadás-átvételi jegyzőkönyvbe kerülnek. Ha a kulcsátadáskor olvassátok le az órákat, hagyd üresen az állást, és írjátok be kézzel a nyomtatott jegyzőkönyvbe.
Leltár és a lakás állapota
Sorold fel a lakással együtt átadott bútorokat és gépeket az állapotukkal együtt – kiköltözéskor ez alapján tudtok vita nélkül elszámolni. Ha üresen hagyod, a jegyzőkönyvben kézzel kitölthető üres sorok lesznek. Érdemes a lakásról az átadáskor fényképeket is készíteni.
Bejelölve a jegyzőkönyv aláírásával a bérbeadó azt is elismeri, hogy a kauciót megkapta. Vedd ki, ha a kauciót nem a kulcsátadásig fizeti meg a bérlő.
Egyéb feltételek
A törvény szerint a bérlő – kiskorú gyermekét kivéve – csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be mást a lakásba. Akit itt felsorolsz, annak beköltözéséhez a bérbeadó a szerződés aláírásával hozzájárul.
A törvény szerint a bérlő a lakást amúgy is csak a bérbeadó hozzájárulásával adhatja tovább.
A mindennapi használattal járó apróságok (izzó, tömítés) a bérlőt, a berendezések cseréje, felújítása és az épület karbantartása a bérbeadót terheli. Egyszerű, de a „kisebb” határa vitatható lehet.
A bérbeadó évente legalább egyszer ellenőrizheti a lakás használatát, de a bérlőt szükségtelenül nem zavarhatja.
Jó tudni: a bérlő a két tanúval aláírt bérleti szerződés bemutatásával a bérbeadó külön hozzájárulása nélkül is bejelentkezhet a lakásba.
A lakás csak lakásként használható; cég székhelyeként vagy telephelyeként csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával jelenthető be.
Ha a lakásra a jogszabály szerint kell energetikai tanúsítvány, a bérbeadónak a szerződéskötés előtt be kell mutatnia, a szerződéskötéskor pedig át kell adnia a másolatát, és ezt a bérlő írásban ismeri el. Csak akkor jelöld be, ha ez tényleg megtörtént.
Bejelölve a szerződés kötelezi a bérlőt, hogy közjegyzőnél külön nyilatkozatban vállalja a kiköltözést. Maga a nyilatkozat a közjegyzőnél készül – ez a minta nem közjegyzői okirat.
Amit ide írsz, szó szerint bekerül a záró rendelkezések közé. Fogalmazz teljes mondatokban.
Keltezés, aláírás és tanúk
1. tanú
2. tanú
A tanú ne a szerződő felek közül kerüljön ki. Az üresen hagyott mezők a nyomtatványon pontozott vonalként jelennek meg, így kézzel is kitölthetők.
Jó, ha tudod:
- Határozott idejű szerződésnél, ha nem köttök ki felmondási jogot, a lejárat előtt egyik fél sem léphet ki indokolás nélkül – csak közös megegyezéssel vagy a másik fél szerződésszegése miatt. Ha rugalmasságot szeretnétek, válaszd a felmondási idős változatot.
Még üres: a bérbeadó neve, a bérlő neve, a lakás címe, a helyrajzi szám, a bérlet kezdőnapja, a bérlet utolsó napja, a bérleti díj, a kaució összege, a bérbeadó bankszámlaszáma. Így is nyomtathatsz – ezek a helyek pontozott vonalként jelennek meg, és kézzel kitölthetők.
Ha a kulcsátadás később lesz, mint az aláírás, most elég a szerződést kinyomtatni, a jegyzőkönyvet pedig az átadás napján.
Fontos az aláíráskor és utána:
- Két tanúval aláírva a szerződés teljes bizonyító erejű magánokirat: a tanúk előtt írjátok alá, és a tanúk nevét, lakóhelyét olvashatóan is tüntessétek fel. Minden példány minden oldalát érdemes kézjeggyel ellátni.
- Ez a minta nem közjegyzői okirat. Ha a bérlő nem fizet vagy nem költözik ki, a bérbeadó magánokirat alapján csak bírósági eljárás után kérhet végrehajtást. Ha ennél erősebb biztosítékot szeretnél – például hosszabb távú bérletnél vagy értékesebb lakásnál –, a bérlő közjegyző előtt tehet egyoldalú kötelezettségvállaló (kiköltözési) nyilatkozatot: ez alapján a közjegyző per nélkül is elrendelheti a végrehajtást.
- Adó: a lakáskiadásból származó jövedelem után a bérbeadónak személyi jövedelemadót kell fizetnie és bevallania; a részleteket a NAV lakáskiadásról szóló tájékoztatója írja le.
- Az átadáskor olvassátok le a mérőórákat, és a jegyzőkönyvet mindketten írjátok alá – kiköltözéskor ez lesz az elszámolás alapja.
LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉS
(a Polgári Törvénykönyv és a lakások bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján)
amely létrejött egyrészről
Név:
Születési hely, idő:
Anyja születési neve:
Személyazonosító okmány száma:
Lakcím:
Telefon / e-mail:
mint bérbeadó (a továbbiakban: Bérbeadó), másrészről
Név:
Születési hely, idő:
Anyja születési neve:
Személyazonosító okmány száma:
Lakcím:
Telefon / e-mail:
mint bérlő (a továbbiakban: Bérlő; a Bérbeadó és a Bérlő együtt: Felek) között, az alulírott helyen és napon, az alábbi feltételekkel:
1. A szerződés tárgya
1.1.A Bérbeadó kijelenti, hogy tulajdonosa a(z) szám alatti, helyrajzi számú, m² alapterületű, szobás lakásnak (a továbbiakban: Lakás), és annak bérbeadására jogosult.
1.2.A Bérbeadó bérbe adja, a Bérlő bérbe veszi a Lakást bútorozottan, az átadás-átvételi jegyzőkönyv leltárában felsorolt berendezési tárgyakkal együtt, kizárólag lakás céljára.
1.3.A Bérbeadó szavatol azért, hogy a Lakás a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és harmadik személynek nincs olyan joga, amely a Bérlőt a használatban korlátozná vagy megakadályozná (Ptk. 6:332. §).
2. A bérlet időtartama és a birtokbaadás
2.1.A Felek a szerződést határozott időre, napjától napjáig kötik.
2.2.A szerződés a határozott idő lejártával megszűnik. A Felek tudomásul veszik, hogy ha a Bérlő a lejárat után a Lakást tovább használja, és ez ellen a Bérbeadó a lejárattól számított tizenöt napon belül nem tiltakozik, a szerződés határozatlan idejűvé alakul át (Ptk. 6:338. § (1) bek.).
2.3.A Bérbeadó a Lakást napján, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja a Bérlő birtokába. Az átadáskor a Felek átadás-átvételi jegyzőkönyvet vesznek fel, amely rögzíti a mérőórák állását, az átadott kulcsokat, a berendezési tárgyakat (leltár) és a Lakás állapotát; a jegyzőkönyv a szerződés melléklete.
3. Bérleti díj
3.1.A bérleti díj havi Ft, azaz forint.
3.2.A Bérlő a bérleti díjat havonta előre, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig fizeti meg banki átutalással, a Bérbeadó számú bankszámlájára. A fizetés napja az a nap, amikor az összeget a Bérbeadó számláján jóváírják.
3.3.Az első bérleti díj a Lakás birtokbaadásáig esedékes. Tört hónapra a bérleti díj időarányosan jár.
3.4.A bérleti díj a bérlet tartama alatt csak a Felek közös megegyezésével, írásban módosítható.
3.5.Késedelmes fizetés esetén a Bérlő a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni.
4. Óvadék (kaució)
4.1.A Bérlő a szerződésből eredő kötelezettségeinek biztosítékaként Ft, azaz forint óvadékot (kauciót) fizet a Bérbeadónak, legkésőbb a Lakás birtokbaadásáig. Az óvadék átvételét a Bérbeadó írásban elismeri.
4.2.A Bérbeadó az óvadékból a Bérlő meg nem fizetett bérleti díját és őt terhelő költségeit, valamint a Lakásban és a berendezési tárgyakban a rendeltetésszerű használattal járó természetes elhasználódást meghaladóan okozott károk igazolt ellenértékét vonhatja le. A levonásról a Bérlőnek tételes, írásbeli elszámolást ad.
4.3.Az óvadék a bérleti díjba a Bérbeadó hozzájárulása nélkül nem számítható be: a Bérlő a bérlet utolsó időszakára eső bérleti díjat is köteles megfizetni.
4.4.A Bérbeadó az óvadéknak a 4.2. pont szerinti levonások után fennmaradó összegét a Lakás visszaadásától számított 15 napon belül visszafizeti a Bérlőnek.
5. Rezsi és közös költség
5.1.A bérleti díj a közüzemi és egyéb szolgáltatások díját (különösen: villamos energia, gáz, víz és csatorna, fűtés, hulladékszállítás, internet) nem tartalmazza; ezeket a birtokbaadás napjától a Lakás visszaadásáig a Bérlő viseli a tényleges fogyasztás, illetve a szolgáltatók számlái alapján. A Bérbeadó a számlákat vagy másolatukat bemutatja a Bérlőnek, aki azok összegét a bemutatástól számított nyolc napon belül megtéríti a Bérbeadónak.
5.2.A Lakás után fizetendő közös költséget (társasházi vagy lakásszövetkezeti hozzájárulást) a Bérbeadó viseli.
5.3.A mérőórák birtokbaadáskori állását az átadás-átvételi jegyzőkönyv rögzíti.
6. A Lakás használata
6.1.A Bérlő és a vele együtt lakó személyek a Lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket rendeltetésszerűen, a szerződésnek és – társasházban – a házirendnek megfelelően használhatják.
6.2.A Bérlővel együtt a Lakásba költözik: . A Bérlő a Lakásba más személyt – kiskorú gyermeke, valamint befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – csak a Bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be (Ltv. 21. § (1) bek.).
6.3.A Bérlő a Lakást vagy annak egy részét csak a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával adhatja albérletbe vagy más személy használatába (Ptk. 6:334. §, Ltv. 33. §).
6.4.A Lakás gazdasági tevékenység céljára nem használható, és a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként nem jelenthető be.
6.5.A Lakásban háziállat csak a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával tartható.
6.6.A Lakásban a dohányzás – az elektronikus cigaretta használatát is ideértve – tilos.
6.7.A Bérlő a Lakást csak a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával alakíthatja át; a jogosulatlan átalakítás után a Bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani (Ptk. 6:333. § (4) bek.).
7. Karbantartás, javítás, ellenőrzés
7.1.A Lakás rendeltetésszerű használatával járó kisebb karbantartási, javítási munkák (például izzó, tömítés, csaptelep-betét cseréje, rendszeres tisztítás) költségét a Bérlő viseli. A Lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek felújítása, pótlása és cseréje, továbbá az épület és a központi berendezések karbantartása a Bérbeadót terheli.
7.2.A Bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt keletkezett hibát a Bérlő köteles kijavítani, illetve a kárt megtéríteni (Ltv. 13. § (3) bek.). A rendeltetésszerű használattal járó természetes elhasználódásért a Bérlő nem felel.
7.3.A Bérlő késedelem nélkül értesíti a Bérbeadót, ha a Lakást károsodás veszélye fenyegeti, vagy a Bérbeadót terhelő munka elvégzése válik szükségessé (Ptk. 6:335. § (2) bek.). A Bérbeadó az életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető vagy a Lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibát késedelem nélkül köteles kijavítani (Ptk. 6:344. §).
7.4.A Bérbeadó a Lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződés betartását évente legalább egyszer, a Bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti. Az ellenőrzés időpontját legalább 3 nappal korábban egyezteti a Bérlővel, aki arra alkalmas időben köteles a bejutást biztosítani. Rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet elhárításához a bejutást előzetes egyeztetés nélkül is lehetővé kell tenni (Ltv. 12. § (4) bek.).
8. A szerződés megszűnése és a felmondás
8.1.A szerződés megszűnik a határozott idő lejártával, a Felek írásbeli közös megegyezésével, felmondással, valamint a törvényben meghatározott más esetekben.
8.2.A határozott idő alatt a szerződés rendes (indokolás nélküli) felmondással nem szüntethető meg.
8.3.Ha a Bérlő a bérleti díjat a megállapított időpontig nem fizeti meg, a Bérbeadó – a következményekre figyelmeztetéssel – írásban felszólítja a teljesítésre. Ha a Bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a Bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondhatja a szerződést. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat, a felmondási idő tizenöt napnál rövidebb nem lehet (Ltv. 25. § (1) és (5) bek.). A Felek ugyanígy járnak el, ha a Bérlő az őt terhelő költségeket (rezsi, közös költség) nem fizeti meg.
8.4.Ha a Bérlő vagy a vele együtt lakó személy a Bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít, vagy a Lakást, illetve a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja, a Bérbeadó a tudomására jutástól számított nyolc napon belül – a következményekre figyelmeztetéssel – írásban felszólítja a Bérlőt a magatartás megszüntetésére, illetve a megismétlésétől való tartózkodásra. Ha a Bérlő a magatartást folytatja vagy megismétli, a Bérbeadó ettől számított nyolc napon belül írásban, legalább tizenöt napos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja a szerződést. Nincs szükség előzetes felszólításra, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a Bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni; ilyenkor a felmondást a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kell közölni (Ptk. 6:348. §, Ltv. 25. § (3) bek.).
8.5.A Bérlő a szerződést felmondhatja, ha a Lakás a Bérbeadó érdekkörébe tartozó okból nem alkalmas a szerződésszerű használatra, és a Bérbeadó a hibát a Bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőn belül nem hárítja el. A Bérlő akkor is felmondhatja a szerződést, ha a Lakás olyan állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti (Ptk. 6:332. § (3) bek.).
8.6.A felszólítást és a felmondást írásban, igazolható módon kell közölni a másik Féllel: személyes átadással, átvételi elismervény ellenében, vagy tértivevényes ajánlott levélben, a szerződésben megadott címre.
9. A Lakás visszaadása
9.1.A Bérlő a szerződés megszűnésének napján köteles a Lakást és a berendezési tárgyakat kiürítve, kitakarítva, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a kulcsokkal együtt visszaadni a Bérbeadónak (Ltv. 17. § (1) bek.). A visszaadáskor a Felek jegyzőkönyvben rögzítik a mérőórák állását és a Lakás állapotát.
9.2.A Bérlő mindazt, amit a saját költségén szerelt fel, a Lakás épségének sérelme nélkül leszerelheti és elviheti (Ptk. 6:341. § (4) bek.).
9.3.Ha a Bérlő a Lakást jogosulatlanul nem adja vissza, a visszatartás idejére a bérleti díjat és az őt terhelő költségeket köteles megfizetni, és felel minden olyan kárért, amely e nélkül nem következett volna be (Ptk. 6:341. § (3) bek.).
10. Záró rendelkezések
10.1.A Felek a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozataikat a szerződésben megadott címre küldik; címük vagy elérhetőségük megváltozásáról nyolc napon belül értesítik egymást.
10.2.A szerződés csak írásban módosítható.
10.3.A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezései irányadók.
10.4.A szerződés 2 eredeti példányban készült, amelyből a Feleket egy-egy példány illeti meg. A Felek a szerződést elolvasták, megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt, két tanú jelenlétében írták alá.
Kelt: ,
Előttünk mint tanúk előtt:
1. tanú
Név (olvashatóan):
Lakóhely:
2. tanú
Név (olvashatóan):
Lakóhely:
ÁTADÁS-ÁTVÉTELI JEGYZŐKÖNYV
(a lakásbérleti szerződés melléklete)
A lakás címe:
Bérbeadó:
Bérlő:
Az átadás napja:
1. Mérőórák állása
| Mérőóra | Gyári szám | Óraállás |
|---|---|---|
| Villany | ||
| Gáz | ||
| Hideg víz | ||
| Meleg víz |
2. Átadott kulcsok
3. Leltár – a lakással együtt átadott berendezési tárgyak
| # | Megnevezés | Darab | Állapot, megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1. | |||
| 2. | |||
| 3. | |||
| 4. | |||
| 5. | |||
| 6. |
4. A lakás állapota, észlelt hibák
5. Nyilatkozatok
A Bérlő a lakást, a fent felsorolt kulcsokat és berendezési tárgyakat a jegyzőkönyvben rögzített állapotban, a rögzített mérőóra-állásokkal a mai napon átvette.
A Bérbeadó elismeri, hogy a Bérlő a bérleti szerződés szerinti Ft összegű óvadékot (kauciót) megfizette.
Kelt: ,
Hogyan készíts lakásbérleti szerződést online?
- 1
Add meg a bérbeadó és a bérlő adatait a személyi igazolvány és a lakcímkártya alapján: név, születési hely és idő, anyja neve, okmányszám, lakcím. Ha ketten bérlitek a lakást, vagy több tulajdonos adja ki, második személyt is felvehetsz.
- 2
Töltsd ki a lakás adatait (cím, helyrajzi szám, alapterület, szobák), majd válaszd ki, hogy a bérlet határozott vagy határozatlan időre szól, és mikor kezdődik.
- 3
Írd be a havi bérleti díjat és a kauciót – az összegeket az eszköz betűvel is kiírja –, és döntsd el, ki fizeti a rezsit és a közös költséget. A mérőórák állását és a leltárt az átadás-átvételi jegyzőkönyvhöz add meg.
- 4
Válaszd ki az egyéb feltételeket (háziállat, dohányzás, albérletbe adás, felmondási idő), add meg a keltezést és a két tanú adatait, majd kattints a Nyomtatás gombra. A szerződést mindkét fél és mindkét tanú írja alá, minden példányon.
Mire használhatod?
Albérlet kiadása magánszemélyként
Kitöltöd a mezőket, kinyomtatod két példányban, és két tanú előtt aláírjátok. A szerződés mellé külön oldalon átadás-átvételi jegyzőkönyv is készül.
Bérlőként szeretnél rendes szerződést
Ha a bérbeadó nem hoz szerződést, vagy csak szóban egyeznétek meg, vidd magaddal ezt a kitöltött mintát – írásbeli szerződés nélkül a bérlet nem érvényes.
Üres nyomtatvány a helyszíni kitöltéshez
Hagyd üresen a mezőket (vagy kattints a „Mezők törlése” gombra), és nyomtass: az üres helyek pontozott vonalként jelennek meg, kézzel kitölthetők.
Csak átadás-átvételi jegyzőkönyv
Ha a szerződésetek már megvan, a jegyzőkönyvet külön is kinyomtathatod a kulcsátadáshoz vagy a kiköltözéshez: mérőóra-állások, kulcsok, leltár, a lakás állapota.
Mit kell tartalmaznia egy lakásbérleti szerződésnek?
A legfontosabb szabály, hogy a lakásbérleti – a köznyelvben albérleti – szerződés csak írásban érvényes: ezt a lakástörvény írja elő. Azt, hogy pontosan mi legyen benne, a törvény nem sorolja fel tételesen, de a szerződésből ki kell derülnie, kik a felek, melyik lakásról van szó, mennyi a bérleti díj, és mennyi időre szól a bérlet. A gyakorlatban ennél jóval több kérdést érdemes rögzíteni, mert a viták szinte mindig a kaució, a rezsi, a javítások és a felmondás körül alakulnak ki.
Ez a minta ezért tíz pontba szedve tartalmazza a felek és a lakás adatait (címmel és helyrajzi számmal), a bérlet időtartamát és a birtokbaadás napját, a bérleti díjat a fizetés napjával és módjával, a kauciót és az elszámolását, a rezsi és a közös költség viselését, a lakás használatának szabályait (együtt költözők, háziállat, dohányzás, továbbadás), a karbantartás megosztását és a bérbeadó ellenőrzési jogát, a megszűnés és a felmondás rendjét, valamint a lakás visszaadását. Ahol a Polgári Törvénykönyv vagy a lakástörvény kötelező eljárást ír elő – például a nem fizetés miatti felmondásnál –, a szerződés a törvény szövegét követi; ahol a felek szabadon dönthetnek, választható változatokat kapsz.
A bérleti díjat és a kauciót az eszköz betűvel is kiírja, ugyanazzal a logikával, mint a Számok Betűvel eszközünk – így nem lehet utólag vita abból, hogy egy számjegyet valaki átírt. Ha nem tudod, mikorra tegyétek a fizetési határidőt: megállapodás hiányában a törvény a hónap 15. napját írja elő, és a bérleti díj havonta előre jár.
Mennyi lehet a kaució?
A kaució (hivatalos nevén óvadék) összegében a felek szabadon állapodnak meg; a szokásos mérték két-három havi bérleti díj. A Polgári Törvénykönyv nem tiltja a nagyobb kauciót, de védi a bérlőt: ha a biztosíték meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű részt a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti (Ptk. 6:343. §). Ez tehát nem automatikus érvénytelenség, hanem lehetőség a bérlőnek – a bérbeadó pedig azt kockáztatja a háromhavinál nagyobb kaucióval, hogy a különbözetet vissza kell adnia. Az űrlap jelzi, ha a beírt összeg átlépi ezt a határt.
A kaució nem a bérbeadó pénze: a bérlet végén el kell vele számolni. A minta szerint a bérbeadó csak a ki nem fizetett bérleti díjat és rezsit, valamint a természetes elhasználódást meghaladó károk igazolt költségét vonhatja le, tételes írásbeli elszámolással. A visszafizetés határidejét a bérleti szabályok nem rögzítik, ezért a szerződésben érdemes megadni – az űrlapon ez alapból 15 nap a lakás visszaadásától. Azt is eldöntheted, szerepeljen-e a szerződésben, hogy a kaució nem „lakható le”, vagyis a bérlő az utolsó hónapra is fizet bérleti díjat.
Hogyan lehet felmondani az albérletet?
Határozatlan idejű bérletet bármelyik fél indokolás nélkül felmondhat. A törvény szerint a hónap 15. napjáig közölt felmondás a következő hónap végére szól; ha később közlöd, a bérlet a rákövetkező hónap végén szűnik meg (Ptk. 6:347. §). Például a november 10-én átadott felmondással december 31-én, a november 20-ival január 31-én ér véget a bérlet. A felek ettől eltérő felmondási időben is megállapodhatnak – a mintában megadhatsz például 30 vagy 60 napot.
Határozott idejű bérlet a lejárat napján magától megszűnik, előtte viszont indokolás nélkül csak akkor mondható fel, ha ezt a szerződésben kikötöttétek. Ezt a döntést érdemes tudatosan meghozni: felmondási jog nélkül a bérlő sem tud idő előtt kiszállni, ha például elköltözne.
Ha a bérlő nem fizet, a bérbeadó nem mondhat fel azonnal. Előbb írásban, a következményekre figyelmeztetve fel kell szólítania a bérlőt a fizetésre; ha a bérlő 8 napon belül nem rendezi a tartozást, a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondhat. A felmondás az elmulasztott fizetési határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat, és a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál (lakástörvény 25. §). Hasonló, felszólítással kezdődő eljárás vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő vagy a vele lakók kirívóan zavarják a szomszédokat, vagy nem rendeltetésszerűen használják a lakást; előzetes felszólítás csak akkor maradhat el, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartása nem várható el (Ptk. 6:348. §).
A bérlő is felmondhat szerződésszegés miatt, ha a lakás a bérbeadó hibájából nem használható rendeltetésszerűen; ha pedig a lakás állapota az egészséget veszélyezteti, erről a jogáról a bérlő előre nem is mondhat le. A felszólítást és a felmondást mindig írásban, igazolható módon – átvételi elismervénnyel vagy tértivevényes levélben – érdemes közölni, mert a határidők a közléstől számítanak.
Kell-e közjegyző az albérleti szerződéshez?
Nem kötelező. A lakásbérleti szerződés közjegyző és ügyvéd nélkül is érvényes, ha írásban kötitek meg; két tanúval aláírva pedig teljes bizonyító erejű magánokirat. Ez azt jelenti, hogy vita esetén a bíróság előtt bizonyítja, hogy a felek valóban ezt a nyilatkozatot tették – azt viszont nem jelenti, hogy a bérbeadó per nélkül érvényesíteni tudná.
Itt jön képbe a közjegyző. Ha a bérlő közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz (ezt hívják kiköltözési nyilatkozatnak), és a bérlet megszűnése után mégsem adja vissza a lakást, a közjegyző az okiratot végrehajtási záradékkal láthatja el, így a bérbeadó hosszadalmas per nélkül kérhet végrehajtást. Akkor éri meg, ha hosszabb időre, értékesebb lakást adsz ki, vagy nem ismered a bérlőt; a közjegyzői díj megosztásáról a felek szabadon egyezhetnek meg.
Fontos: ez a minta nem közjegyzői okirat, és nem is helyettesíti azt. Az űrlapon annyit tudsz beállítani, hogy a szerződés kötelezze a bérlőt a nyilatkozat megtételére – magát a nyilatkozatot a közjegyző készíti el. Ha a tulajdonos helyett valaki más (például egy családtag) írja alá a szerződést, ahhoz írásbeli meghatalmazás kell; ehhez használhatod a Meghatalmazás minta eszközünket.
Miért fontos az átadás-átvételi jegyzőkönyv?
A kaució körüli viták többsége abból fakad, hogy kiköltözéskor már senki sem tudja bizonyítani, milyen állapotban volt a lakás a beköltözéskor, és mennyit mutattak az órák. Ezért a szerződés mellé külön oldalon jegyzőkönyv készül a mérőórák állásával és gyári számával, az átadott kulcsokkal, a berendezési tárgyak leltárával és a lakás észlelt hibáival. Ha a rezsit a bérlő a fogyasztása alapján fizeti, a kezdő óraállás nélkül az első elszámolás sem lehet pontos.
A jegyzőkönyvet a kulcsátadás napján töltsétek ki és írjátok alá mindketten; ha az órákat a helyszínen olvassátok le, nyugodtan hagyd üresen a mezőket, és kézzel írjátok be az értékeket. Érdemes fényképeket is készíteni. Ha a kinyomtatott szerződést beszkennelve, PDF-ben is megőriznéd, vagy egy később készült kiegészítést küldenél át aláírva, a PDF Aláírás eszközzel ráteheted az aláírásod képét – a két tanús, teljes bizonyító erejű szerződéshez viszont papíron, kézzel aláírt példány kell.
Mire nem való ez a szerződésminta?
A minta magánszemélyek közötti, magántulajdonú lakás bérletére készült. Nem használható önkormányzati vagy állami bérlakásra (ezekre külön szabályok és helyi rendeletek vonatkoznak), üzlethelyiség, iroda vagy garázs bérletére, rövid távú szálláshely-kiadásra, és arra az esetre sem, ha valamelyik fél cég. Ez általános sablon, nem jogi tanácsadás: ha a lakásnak több tulajdonosa van, haszonélvezet vagy jelzálog terheli, vagy a szokásostól eltérő feltételekben egyeznétek meg, érdemes ügyvéddel átnézetni.
Bérbeadóként ne feledd, hogy a lakáskiadásból származó jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni és bevallani – a részleteket a NAV lakáskiadásról szóló tájékoztatója írja le. Ha pedig azon gondolkodsz, hogy bérlés helyett inkább vásárolnál, a Hitelkalkulátorral kiszámolhatod, mekkora törlesztőrészlet állna szemben a bérleti díjjal. Más kitölthető szerződésmintát is találsz nálunk: autó eladásához vagy vásárlásához a Gépjármű Adásvételi Szerződés ugyanígy, a böngésződben tölthető ki.
Gyakori kérdések
Érvényes a szóbeli albérleti megállapodás?
Nem. A lakástörvény szerint a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződést írásba kell foglalni. Szóbeli megállapodás esetén sem a bérlő, sem a bérbeadó nem tud biztosan hivatkozni arra, miben egyeztek meg – ezért mindkét fél érdeke, hogy aláírt szerződés készüljön.
Kell két tanú a lakásbérleti szerződéshez?
Az érvényességhez elég, ha a felek írásba foglalják és aláírják a szerződést. Két tanúval viszont teljes bizonyító erejű magánokirat lesz belőle: vita esetén erősebb bizonyíték, és a bérlő ennek bemutatásával a bérbeadó külön hozzájárulása nélkül is be tud jelentkezni a lakásba. A tanúk előtt kell aláírni, a tanúk nevét és lakóhelyét pedig olvashatóan fel kell tüntetni.
Bejelentkezhet a bérlő az albérletbe?
A lakcímbejelentéshez főszabály szerint a szállásadó – itt a bérbeadó – hozzájárulása kell. Nincs rá szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes, teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja: ilyen a két tanúval aláírt bérleti szerződés. Költözéskor a lakcímbejelentést 3 munkanapon belül kell megtenni.
Emelheti a bérbeadó a bérleti díjat a szerződés ideje alatt?
Egyoldalúan csak akkor, ha erre a szerződés előre felhatalmazza – például évente egyszer, az infláció mértékéig. Ilyen kikötés nélkül a díj a szerződés módosításával, vagyis közös megegyezéssel változhat. A mintában kiválaszthatod, melyik megoldást szeretnétek.
Mi történik, ha lejár a határozott idő, de a bérlő a lakásban marad?
A szerződés a határozott idő végén megszűnik. Ha viszont a bérlő tovább használja a lakást, és a bérbeadó a lejárattól számított 15 napon belül nem tiltakozik ez ellen, a szerződés a törvény erejénél fogva határozatlan idejűvé alakul. Ha folytatnátok, érdemes új szerződést vagy írásbeli hosszabbítást kötni; ha nem, a bérbeadónak ezt időben jeleznie kell.
Bemehet a bérbeadó a kiadott lakásba?
A bérbeadó évente legalább egyszer ellenőrizheti, hogy a bérlő rendeltetésszerűen használja-e a lakást, de a bérlőt szükségtelenül nem zavarhatja. A bérlőnek arra alkalmas időben biztosítania kell a bejutást. A mintában megadhatod, hány nappal korábban kell az időpontot egyeztetni; sürgős hibaelhárításhoz (például csőtörés) előzetes egyeztetés nélkül is be kell engedni a bérbeadót.
Kell adót fizetni a lakáskiadás után?
Igen. A lakás bérbeadásából származó jövedelem után a bérbeadónak személyi jövedelemadót kell fizetnie, és a jövedelmet be kell vallania. A jövedelem megállapításának módjáról és a határidőkről a NAV lakáskiadásról szóló tájékoztatója ad pontos eligazítást.
Az itt megadott adatokat tárolja vagy elküldi valahová az oldal?
Nem. Az eszköz teljes egészében a böngésződben fut: a beírt személyes adatok nem kerülnek elküldésre semmilyen szerverre, és nem tárolódnak sehol – az oldal frissítésével el is tűnnek. A kinyomtatott vagy PDF-be mentett szerződés csak nálad marad.
Vonatkozó jogszabályok és források
2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:331–6:348. § ↗
A bérleti és a lakásbérleti szerződés szabályai: használat, albérlet, költségviselés, bérleti díj, kaució (6:343. §), rendes felmondás (6:347. §), felmondás szerződésszegés miatt (6:348. §).
1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) ↗
Kötelező írásbeliség (2. § (5)), lakbérfizetés napja (12. § (1)), a bérbeadó ellenőrzési joga (12. § (4)), karbantartási költségek (10., 13. §), befogadás (21. §), megszűnés (23. §), felmondás hátralék és magatartás miatt (25. §), visszaadás (17. §), energetikai tanúsítvány (11/A. §).
2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 325. § ↗
Teljes bizonyító erejű magánokirat: két tanú, nevük és lakóhelyük olvasható feltüntetésével.
1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) 26–27/A. § ↗
Lakcímbejelentés: szállásadói hozzájárulás (26. § (4)), amelyre nincs szükség, ha a bejelentkezőnek a lakás használatára jogosító teljes bizonyító erejű magánokirata van (27/A. § (3)).
1994. évi LIII. törvény (Vht.) 23/C. § ↗
A közjegyzői okiratba foglalt (egyoldalú) kötelezettségvállalás végrehajtási záradékkal látható el.
NAV – Lakáskiadás (2026. 10. 14-i állapot) ↗
A bérbeadó adókötelezettségéről szóló egymondatos tájékoztatás és a hivatkozás célja.
A jogszabályi hivatkozásokat utoljára 2026. november 13. napján ellenőriztük a hatályos szövegek alapján. Ez az eszköz általános tájékoztatást nyújt és sablont biztosít – nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi vagy vitás esetben fordulj ügyvédhez vagy közjegyzőhöz.