Adószám, TAJ-szám, bankszámlaszám és IBAN ellenőrző
Nézd meg másodpercek alatt, hogy nincs-e elgépelve egy adószám, adóazonosító jel, TAJ-szám, bankszámlaszám vagy IBAN. Megmutatjuk, mit jelentenek a részei, és át is váltjuk a belföldi számlaszámot IBAN-ra. Az ellenőrzés a böngésződben fut – a beírt számot nem küldjük el sehová.
A beírt számok nem hagyják el a böngésződet. Az ellenőrzés a saját gépeden fut: semmit nem küldünk el, nem mentünk és nem naplózunk. Az oldal bezárásával vagy frissítésével minden eltűnik.
Milyen azonosítót ellenőrizzünk?
A számjegyek számából és a tagolásból felismerjük, milyen azonosítót írtál be. Ha tévednénk, válaszd ki a típust kézzel.
Szóközzel, kötőjellel vagy egybeírva is beírhatod – az elválasztók nem számítanak.
Próbáld ki egy nyilvános példával:
Hogyan ellenőrizd egy adószám, TAJ-szám vagy bankszámlaszám helyességét?
- 1
Írd vagy illeszd be az azonosítót a mezőbe – szóközzel, kötőjellel vagy egybeírva, ahogy éppen megvan. Az elválasztók nem számítanak.
- 2
Hagyd a típust Automatikus állásban: a számjegyek számából felismerjük, hogy adószámot, adóazonosító jelet, TAJ-számot, bankszámlaszámot vagy IBAN-t írtál be. Ha tévednénk, válaszd ki a típust kézzel.
- 3
Az eredmény azonnal megjelenik: formailag helyes, ellenőrizendő vagy hibás. Hibánál megmondjuk, mi a gond (rossz hossz, nem stimmelő ellenőrző szám), és hogy a szám melyik részében érdemes keresni az elírást.
- 4
Helyes számnál megmutatjuk, mit jelentenek a részei (például az adószám áfakódja vagy a számlavezető bank), és egy kattintással kimásolhatod a szabványos alakot – bankszámlaszámnál az IBAN-t is.
- 5
Ha sok számot kell átnézned, válts Lista módra: soronként egy azonosítót illessz be, az eredménytáblát pedig kimásolhatod vagy CSV-ben letöltheted.
Mire használhatod?
Számla kiállítása vagy rögzítése előtt
Az elgépelt vevői adószámmal kiállított számlát utólag módosítani kell. Egyszerűbb előtte megnézni, stimmel-e az ellenőrző szám, és mit mond az áfakód a partnerről.
Utalás előtt
A bankszámlaszám két beépített ellenőrző száma a legtöbb elírást kiszűri. Nézd meg, mielőtt egy kézzel begépelt számlaszámra nagyobb összeget indítasz.
Partnertörzs, bérszámfejtési lista tisztítása
Lista módban egy egész Excel-oszlopot beilleszthetsz: a hibás sorokat külön szűrheted, a szabványos alakra hozott számokat pedig visszamásolhatod a táblázatba.
Belföldi számlaszám átváltása IBAN-ra és vissza
Külföldi partnernek IBAN kell, a hazai utaláshoz belföldi számlaszám – az eszköz mindkét irányban átváltja, a helyes ellenőrző számmal.
Hogyan épül fel a magyar adószám?
Az adószám 11 számjegy, 8-1-2 tagolásban: például 10773381-2-44. Az első nyolc számjegy a törzsszám, ez azonosítja az adózót, és a cég egész élete során változatlan. A törzsszám nyolcadik számjegye ellenőrző szám: az első hét számjegyet sorban 9-cel, 7-tel, 3-mal, 1-gyel, 9-cel, 7-tel és 3-mal szorozzuk, a szorzatokat összeadjuk, és az összeg utolsó számjegyét kivonjuk 10-ből (ha 10 jönne ki, az ellenőrző szám 0). A példában 1·9 + 0·7 + 7·3 + 7·1 + 3·9 + 3·7 + 8·3 = 109, vagyis 10 − 9 = 1 – ez a nyolcadik számjegy.
A kilencedik számjegy az áfakód, amely az adózó áfa szerinti helyzetét mutatja – ezt érdemes ismerned, ha számlát állítasz ki, vagy az ÁFA Kalkulátorral számolod ki a bruttó összeget:
| Áfakód | Jelentése |
|---|---|
| 1 | áfamentes (alanyi adómentes vagy csak adómentes tevékenységet végez). Az ilyen adózó a számláin jellemzően nem számít fel áfát. |
| 2 | általános szabályok szerinti áfaalany. A számláin áfát számít fel, és levonhatja a beszerzései áfáját. |
| 3 | EVA-alany (egyszerűsített vállalkozói adó). Az EVA 2020. január 1-jén megszűnt, ezért ez a kód ma már csak régi iratokon fordul elő. |
| 4 | csoportos áfaalany tagja. A tag saját adószáma; a csoport közös, 177-tel kezdődő csoportazonosító számot is kapott. |
| 5 | áfacsoport közös csoportazonosító száma. A csoportos áfaalanyok közös azonosítója (áfakódja 5, és 177-tel kezdődik). |
Az utolsó két számjegy a területi kód: azt mutatja, melyik adóigazgatósághoz tartozik az adózó székhelye. A 02–20 és a 22–40 közötti kódok a vármegyéket jelölik (a 13 és a 33 például Pest vármegyét), a 41, 42 és 43 Észak-, Kelet- és Dél-Budapestet, a 44 a kiemelt adózókat, az 51 pedig a kiemelt ügyeket – összesen 43 kód van használatban. Az áfakód és a területi kód megváltozhat – például ha egy KATA-s egyéni vállalkozó alanyi adómentességet választ, vagy a cég másik vármegyébe teszi át a székhelyét –, a törzsszám viszont nem.
Uniós ügyletekhez a közösségi adószám kell: ez a HU országkódból és a nyolcjegyű törzsszámból áll (például HU10773381), áfakód és területi kód nélkül. Közösségi adószáma csak annak van, aki kérte a NAV-tól – az eszköz ezt az alakot is ellenőrzi, de azt nem tudja megmondani, hogy a cég ténylegesen rendelkezik-e vele.
Miben különbözik az adószám és az adóazonosító jel?
A kettőt gyakran összekeverik, pedig másra valók. Az adószám a vállalkozási tevékenységhez tartozik: cégek, szervezetek, egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemélyek kapják, és 11 számjegyből áll. Az adóazonosító jel ezzel szemben minden magánszemélyé – ez szerepel az adókártyán, ezt kéri a munkáltató és a bank –, és 10 számjegyből áll.
Az adóazonosító jel mindig 8-assal kezdődik. A második–hatodik számjegy azt mutatja, hány nap telt el 1867. január 1. és a születésed napja között, a következő három számjegy az azonos napon születetteket különbözteti meg, az utolsó pedig ellenőrző szám: az első kilenc számjegyet a sorszámával szorozzuk (az elsőt 1-gyel, a másodikat 2-vel és így tovább), a szorzatok összegét 11-gyel osztjuk, és a maradék a tizedik számjegy. Ha a maradék 10 lenne, olyan számot nem adnak ki. Mivel a számból a születési dátum visszafejthető – az eszköz meg is mutatja –, az adóazonosító jeledet csak annak add meg, akinek valóban szüksége van rá.
Mi alapján ellenőrizhető a TAJ-szám?
A TAJ-szám kilenc számjegy, a kártyán hármasával tagolva. Az első nyolc számjegy egyszerű, folyamatosan kiadott sorszám – a TAJ-szám tehát semmilyen személyes adatot (születési dátumot, nemet, lakóhelyet) nem kódol. A kilencedik számjegy ellenőrző szám, amelyet a törvény „CDV kódnak” nevez.
A számítás egyszerű: az első nyolc számjegy közül a páratlan helyen állókat (1., 3., 5., 7.) 3-mal, a páros helyen állókat (2., 4., 6., 8.) 7-tel szorozzuk, a szorzatokat összeadjuk, és az összeg 10-zel vett osztási maradéka – vagyis az utolsó számjegye – adja a kilencedik számjegyet. Ha például az első nyolc számjegy csupa egyes, az összeg 4·3 + 4·7 = 40, tehát a kilencedik számjegy 0. Ez a módszer minden egyjegyű elírást észrevesz, és a szomszédos számjegyek felcserélését is, hacsak a két számjegy különbsége nem pontosan 5.
Hogyan épül fel a belföldi bankszámlaszám?
A magyar bankszámlaszám – hivatalos nevén pénzforgalmi jelzőszám – 16 vagy 24 számjegy, nyolcas csoportokban. Az első három számjegy a bankkód (a 117 például az OTP Bank, a 100 a Magyar Államkincstár), a következő négy a fiókot jelöli, a nyolcadik pedig az első hét számjegy ellenőrző száma. Az eszköz a Magyar Nemzeti Bank hitelesítő táblája alapján 180 bankkódot ismer; ha a tied nincs köztük, azt „nem ismert bankkódként” jelezzük, nem hibaként.
A számlaszám második része a számla egyedi azonosítója, amelynek az utolsó számjegye szintén ellenőrző szám: 16 jegyű számlaszámnál a 9–15. számjegyé, 24 jegyűnél a 9–23. számjegyé egyben (ilyenkor a 16. számjegy nem ellenőrző szám). Mindkét ellenőrző szám ugyanúgy készül, mint az adószámnál: a számjegyeket sorban 9-cel, 7-tel, 3-mal és 1-gyel szorozzuk – ez a négyes ismétlődik –, és az összeg utolsó számjegyét 10-ből kivonjuk. A két külön ellenőrző szám miatt a hibaüzenet azt is megmondja, hogy az elírás a számlaszám elején vagy a második részében van.
Hogyan számolható ki az IBAN a bankszámlaszámból?
A magyar IBAN 28 karakter: a HU országkód, egy kétjegyű ellenőrző szám, majd a belföldi számlaszám 24 számjegyen. Ha a számlaszámod csak 16 jegyű, a végét nyolc nullával kell kiegészíteni. Az ellenőrző szám kiszámításához a 24 számjegy után írjuk a „HU00” jelet úgy, hogy a betűket számmá alakítjuk (H = 17, U = 30), az így kapott hosszú számot elosztjuk 97-tel, és a maradékot kivonjuk 98-ból.
Példa: a 11773016-11111018 számlaszámból (ez a Magyar Nemzeti Bank leírásának mintaszámlája) így lesz HU42 1177 3016 1111 1018 0000 0000. Az eszköz ezt az átváltást elvégzi helyetted: ha belföldi számlaszámot írsz be, megkapod az IBAN-t, ha IBAN-t, akkor a belföldi alakot.
Visszafelé az ellenőrzés ugyanez a művelet: az IBAN első négy karakterét a végére tesszük, a betűket számmá alakítjuk, és ha a 97-tel vett maradék pontosan 1, az ellenőrző szám rendben van. Ez a módszer minden országban azonos, csak az IBAN hossza és belső felépítése tér el – a német 22, az osztrák 20, a szlovák 24 karakter. Szerződésbe vagy számlára az IBAN-t négyes csoportokban szokás írni; ha az összeget betűvel is ki kell írnod, abban a Számok Betűvel eszköz segít.
Mit jelent, ha egy szám formailag helyes?
Azt, hogy a szám megfelel a képzési szabályának: megvan a kellő számú számjegy, és az ellenőrző szám kijön a többi számjegyből. Ebből annyi következik, hogy a számot nagy valószínűséggel nem gépelték el. Az ellenőrző szám pontosan erre való – a kézi adatrögzítés tipikus hibáit, az egy rossz számjegyet és a két felcserélt számjegyet szűri ki.
Azt viszont nem jelenti, hogy az azonosító létezik, hogy még érvényes, vagy hogy ahhoz a céghez, személyhez tartozik, akire gondolsz. Egy kitalált számsor is lehet formailag hibátlan, és egy megszűnt cég adószáma ugyanúgy átmegy az ellenőrzésen. Ezekre a kérdésekre csak a nyilvántartást vezető szervezet tud válaszolni: adószámnál a NAV adózói lekérdezője, közösségi adószámnál az uniós VIES, cégjegyzékszámnál a céginformációs szolgálat, bankszámlánál maga a bank.
Az eszköz ezért három eredményt ismer. A formailag helyes szám minden szabálynak megfelel. Az ellenőrizendő számnál az ellenőrző szám stimmel, de valami szokatlan – például a bankkód vagy az adószám területi kódja nem szerepel a hivatalos listán. A hibás szám biztosan nem lehet jó: ilyenkor érdemes az eredeti iratot elővenni. Ha a partner címét is egyeztetned kell, az Irányítószám Keresővel a település és az irányítószám párosát is gyorsan ellenőrizheted.
Gyakori kérdések
Elküldi vagy tárolja az oldal a beírt számokat?
Nem. Az ellenőrzés teljes egészében a böngésződben fut: a beírt azonosítókat nem küldjük el sehová, nem mentjük el és nem naplózzuk. Nem kerülnek a böngésző tárolójába és az oldal címébe sem, így az oldal bezárásával vagy frissítésével nyom nélkül eltűnnek.
Honnan tudom, hogy egy adószám tényleg létezik és érvényes?
Ebből az ellenőrzésből nem – itt csak az derül ki, hogy a szám megfelel-e a képzési szabálynak. Hogy az adószám él-e, és melyik adózóhoz tartozik, azt a NAV nyilvános adózói lekérdezőjében nézheted meg, a közösségi adószám érvényességét pedig az Európai Bizottság VIES-rendszerében.
Minden elgépelést kiszűr az ellenőrző szám?
A legtöbbet, de nem mindet. Egyetlen rossz számjegyet az adószám törzsszámában, a TAJ-számban, az adóazonosító jelben és a bankszámlaszámban az ellenőrző szám mindig észrevesz (az adószám áfakódját és területi kódját nem védi ellenőrző szám, ott csak a nem létező kódokat tudjuk jelezni). Két szomszédos számjegy felcserélését az adóazonosító jel szintén mindig, a többi majdnem mindig – kivétel, ha a két számjegy különbsége éppen 5 (például 1 és 6). Két külön hiba ritkán, de kiolthatja egymást, ezért fontos számnál a forrással való összevetés nem maradhat el.
A bankszámlaszámom hol 16, hol 24 számjegy. Melyik a helyes?
Mindkettő. A belföldi számlaszám kétszer vagy háromszor nyolc számjegyből áll. Ha a harmadik nyolcas csoport csupa nulla, akkor az csak kitöltés: a 16 jegyű alak ugyanazt a számlát jelöli, és az IBAN-ban is ezekkel a nullákkal egészül ki 24 számjegyre. Ha viszont a harmadik csoportban más számjegy is van, az a számlaszám része, nem hagyható el.
Miért kezdődik 9-essel néhány új adószám?
A NAV tájékoztatása szerint 2024 tavasza óta az újonnan nyilvántartásba vett egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek adószáma 9-essel kezdődik. Ez nem hibajel: a képzési szabály és az ellenőrző szám számítása ugyanaz maradt, ezért az eszköz ezeket is ugyanúgy ellenőrzi.
A cégjegyzékszámot miért nem lehet ugyanígy ellenőrizni?
Mert nincs benne ellenőrző számjegy. A cégjegyzékszám a cégbíróság kétjegyű kódjából, a cégforma kétjegyű kódjából és egy hatjegyű sorszámból áll, ezért csak azt tudjuk megnézni, hogy a felépítése és a két kód rendben van-e. Egy elírt sorszám ugyanúgy „helyesnek” látszik – a cég adatait ezért mindig a céginformációs szolgálatnál érdemes megnézni.
Külföldi IBAN-t is ellenőriz az eszköz?
Igen. A nemzetközi jegyzék szerinti 89 ország IBAN-jánál ellenőrizzük a hosszt, a felépítést (hol állhat betű, hol számjegy) és a kétjegyű ellenőrző számot. A magyar IBAN-nál ezen felül a benne lévő belföldi számlaszám saját ellenőrző számait is megnézzük, és megmutatjuk a számlavezető bankot.
Milyen forrásokból dolgozik az ellenőrző?
1996. évi XX. törvény – 1., 2. és 3. számú melléklet ↗
Az adóazonosító jel, a TAJ-szám és a személyi azonosító képzési szabályai, az ellenőrző szám számításával.
35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet – 1. melléklet ↗
A belföldi pénzforgalmi jelzőszám (bankszámlaszám) és a magyar IBAN felépítése, a 9-7-3-1 súlyozású ellenőrző számok.
MNB: az IBAN ellenőrző számának képzése és vizsgálata ↗
A 97-es maradékos módszer lépésről lépésre, magyar számlaszámos példákkal.
MNB hitelesítő tábla ↗
A számlavezető szolgáltatók és fiókjaik kódjai – ebből származik az eszköz bankkód-táblája.
NAV: számlaszámok és IBAN-számlaszámok adónemenként ↗
A NAV közzétett számlái belföldi és IBAN alakban – ezekkel ellenőriztük a számlaszám- és IBAN-számítást.
NAV: a csoportos áfaalanyok adószámáról ↗
A csoportazonosító szám (177-tel kezdődik, áfakódja 5) és a csoporttag adószáma (áfakódja 4).
A szabályokat és a kódtáblákat 2026. november 13. napján vetettük össze a forrásokkal. Az eszköz tájékoztató jellegű: formai ellenőrzést végez, nem helyettesíti a hivatalos nyilvántartásokban való lekérdezést.